Az örök kérdés

itt vagy: Eropolis > BDSM negyed > Forum

Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Témagazda:




Az örök kérdés
Vajon joga van-e valakinek ahhoz, hogy más boldogtalansága árán legyen boldog? De akkor hol a hűség? Hol a becsület? Hol a szerelem?

Kinél,hol a határ?
És mi van a szerelem legmagasabb fokán túl?
------------------------
Tündérek,ikerlelkek,varázslók,jó emberek,akik Polison élnek.

Van szerencsém egy igazi tündért ismerni közülük,aki megszépíti,felüdíti itteni tartózkodásomat.Legutóbbi levele kapcsán jött a gondolat;
Kifürkészhető-e a Szeretet titka?      
Értéktelen minden tudás,amely nem változik át szeretetté.
A tudással nemcsak jóra,hanem rosszra is lehet törni.

Ti ismertek itt tündéreket?
Kaptok elégséges törődést,figyelmet,szeretetet?
Viszonozzátok is vagy csak elvárjátok?

Eszmecsere,jó ízű vita.



Hozzászólnál? Gyere és regisztrálj!
tantra-tanarno#342011-08-18 12:31:12
Válasz a(z) 25-es üzenetre:
Szia!
A boldogság az elégedettség érzése. 
A szerelemben boldognak lenni azt jelenti jól érzem magam a kapcsolatban, mindent megkapok, amire szükségem van, elégedett vagyok. 
Amikor "kihűl" a kapcsolat, elfáradnak a partnerek és részben visszautasítóvá válnak, a felek elégedetlenné válnak, azaz boldogtalanná. 

_A nő_ megfelelő minőségű szerelmeskedésre, gyengédségre, figyelemre, törődésre vágyik. Nem kap eleget vagy már nem élvezi az együttléteket (szexuálisan kimerült a nő vagy nem érezhető kellően a férfi).
_A férfi_ elfárad, kimerült. Nem képes eleget "törődni". A kapcsolat a lassú halála felé tart. Megpróbálja idegenbe, hátha ott izgalmasabb, de nem sokban különbözik az otthonitól. Zsákutcában érzik magukat.

Fájó ez az elmúlás. Reménykedünk, hogy mi nem magányosan fogunk meghalni. A lelki békénkért talán megpróbáljuk elfogadni a veszteséget, de hol van az a beígért életünkben megvalósítható, elérhető boldogság, amiben az egymáshoz tartozás végtelen ölelésében ringatózunk. 
Csúnyán és öregen nem érdemeljük meg a boldogságot, a szerelemben és szeretetben elégedettség érzését?
Még mindig naiv vagyok, így 42 évesen, a semmi közepén, még mindig bízom "boldogság jár nekünk"-ben. 

A probléma gyökere:
A kapcsolatok szerelmi szexuális tüze kiég.

A megoldás:
A szerelmi szexuális tűz életben tartása.
De miként lehet ezt megvalósítani, ha a férfi kimerül (időskori potencia probléma a jellemzője)? 
Hogyan lehet úgy szeretkezni, hogy az ne legyen lemerítő, hogy minden nap tudjunk szeretkezni elérzéktelenedés nélkül?
Szeretni és érezni akarok és erre legyen képes a férfi is. Ha mellettem marad az az ember, akit értékelek, felnézek rá és biztonságban érzem magam vele, akkor elvárom, hogy ő is tiszteljen, akarjon és örüljön nekem, akarjon engem magának és perzseljen a szerelmével.
Most önző vagyok? 
Elégedett szeretnék lenni és azt szeretném, ha velem is elégedett lenne a párom. 
Ez a boldogság két ember 1 kapcsolatára kalibrálva.
szaffy#332011-08-18 12:30:23
Válasz a(z) 32-es üzenetre:
Így legyen!!   :-)
jade#322011-08-18 12:20:32
Válasz a(z) 31-es üzenetre:

Én pedig abban hiszek már,hogy minden okkal történik! ;-)
A lényeg Én is boldog vagyok,és az is leszek,mert csak rajtunk múlik,nem máson! :-)
szaffy#312011-08-18 12:18:49
Válasz a(z) 30-es üzenetre:
Demjén Feri bácsi nótája is épp erről szól:Rózsaszín köd szállt felénk...  

Én azért rendületlenül hiszek a tündérmesékben.
Biztos ennek is oka van.
Lehet infantilis vagyok?  :-O
De,ha megkérdeznék tőlem,hogy miért is vagyok boldog,nem igazán tudnék mást felelni rá,mint ezt:"Csak"
Talán azért,mert a legnagyobb dolgok csendben történnek velünk....

:-*
jade#302011-08-18 12:07:13
Válasz a(z) 29-es üzenetre:

Igen ez így van sajnos...aztán mikor eloszlik a rózsaszín köd,összerakja a képeket...és rájön mégsem volt olyan szép az a tündérmese...de mindennek oka van ;-)
szaffy#292011-08-18 12:04:41
Válasz a(z) 27-es üzenetre:
 :-)  Én is így gondolom.  :-)

Amúgy az ember sohasem azt hallja meg,amit mondanak neki,hanem azt,amit a szívével lefordít magának. 

Puszi
Vicus
szaffy#282011-08-18 12:01:09
Válasz a(z) 25-es üzenetre:
Szia,üdvözöllek a fórumban.  :-)
Többek között ezt a kérdést is boncolgatjuk,de az igazán bölcsek sem tudták még pontosítani a fogalmat.Az eddigi hozzászólásokban azért körvonalazódik,és mindenki másképp látja,ami nagyon jó,így helyes.

Mindenki másképp boldog és boldogtalan,jelleme ,sorsa s még az életkora szerint is.
Talán az igazán kicsi,pár éves gyerekeket elnézve sejthetjük,mi is lehet az igazi boldogság.Mert ők még olyan világból jönnek,ahol a lélek még nem koszolódott be.
Mi pedig lustaságból,nemtörődömségből,vagy ki tudja miért-hajlamosak vagyunk magára hagyni dolgainkat,környezetünket,kapcsolatainkat.Amit magára hagyunk,előbb-utóbb bekoszolódik.A lelkünkkel is ez történik.
És a kosz a koszt vonzza.....

Szép napot.  :-)
Vicus
jade#272011-08-18 11:57:24
Válasz a(z) 21-es üzenetre:

Szia!

Nem biztos,hogy elvárjuk,hiszen,ha nem kapunk viszonzást,akkor is tudunk adni,és adni,míg rá nem jövünk nincs értelme... azért jó érzés,ha szeretnek,tisztelnek,és figyelnek rád,nem? :-)

Boldognak lenni a mai világban,nagy kiváltság!
De nem csak egy társ tud boldoggá tenni,hanem a család és a barátok is,akik mindig ott vannak ha szükség van egy -pár kedves,ösztönző szóra,ölelésre,vagy akár csak a tudat,hogy vannak! :-)

Szép napot!

Niky :-)
jade#262011-08-18 11:53:30
A boldogság az,mikor azt akit szeretsz boldoggá teszed,és ezáltal Te is boldog leszel...szerintem ;-)
erinnis#252011-08-18 11:43:08
Pontosan mit is nevezünk boldogságnak?
szaffy#242011-08-18 11:40:13
Válasz a(z) 22-es üzenetre:
Kedves barátom Qkori!
Ritka egyenes gerincű embernek ismerlek,ezért a szívem csücske vagy.   :-)
A vadászat az erősséged,ezért megilletődve kérdem a smiléket látva:
Most nagyon-nagyon jó kedved van,vagy szimplán rajtam röhögsz?   :-)
Bár érzésem szerint az utóbbi,de tőled ez is megtiszteltetés.

Köszönöm.  >:)
szaffy#232011-08-18 11:31:19
Válasz a(z) 21-es üzenetre:
Az idézet jó,bár az említett kiváló író elég szuggesztíven ábrázolja korunk nyugtalan,szorongó embertípusát.Kedvelem a könyveit.

Elég mélyen magamba néztem,és nem csak úgy felületesen.Hanem komolyan,kíváncsian,őszintén.
Ezeket láttam:
Voltam már kislány,szerelmes feleség,anya,szerető,elvált asszony,megcsalt,száműzött,bujkáltam menekülve,de voltam úriasszony is és gyári munkás.
Sokféle szerepet játszottam,de az öregedés a legnehezebb.Ezt nem csak azért nehéz eljátszani,mert méltatlannak érzem,hanem azért,mert belül nem öregszik az ember.Ha belül is öreg lennék,sokkal könnyebb lenn.Mert akkor észre sem venném,hogy megöregedtem.De így meglepődök saját magamtól.Belenézek a tükörbe,és azt kérdem:ki ez?!  /Igen,Müller Pétert is kedvelem.   :-) /
Nem láttam a szívem mélyén se haragot,se gyűlöletet.
Ezért is vizsgálok meg minden parancsot,jó tanácsot és elveket,mert szerintem a saját szívemen kívül nem követhetek senkit.Se az apámat,se az anyámat,sem a barátaimat,-csakis a saját lelkiismeretemet.

Ezért "az én terhem könnyű,s az én igám édes".   :-)


Köszönöm a hozzászólást,további szép napot kívánok.
qkori#222011-08-18 09:40:01
:-D  :-D  :-D  :-D  :-D ennyi
agamennon#212011-08-18 07:46:40
Válasz a(z) 16-es üzenetre:
Erre a válaszra egy Francois Mauriac idézet kiváló:
"Nincs a világon olyan szeretet,amely teljességgel érdek nélkül való.Akármilyen keveset,de várunk valamit viszonzásul azért,amit adunk."
A jog már régen elvesztette értelmét,melyért létrehozták.
És ha magadba nézzel megfogod találni a 90-en százalékot.
Még ha eltörpül a "szeretet" nagysága mellett melyet magadban érzel.A mai kor embere elfelejtett boldog lenni.
Nem tudjuk igazán mit is jelent a boldogság. Egy állapot?Egy ideiglenes érzelem. A választ magadban kell keresni.
szaffy#202011-08-18 01:12:31
Válasz a(z) 19-es üzenetre:
Üdvözöllek kedves Tanárnő!
Hogy mi a boldogság?Egyszerűnek és banálisnak tűnik a kérdés,de eddig még pontosan megfogalmazni nem nagyon sikerült senkinek.
Hogy mitől lesz boldog egy ember?
Egy anyának az újszülött csecsemőjét látva boldogság járja át a szívét.
Egy sikeres ember is boldognak érezheti magát,ha hivatásában eredményes és elismerik.

A boldogság egy képesség,nem kívülünk,hanem bennünk rejlik.
Egyedül soha nem lehetünk boldogok,mert ehhez kell a társ,az útitárs.A másik ember.
De nem tehetem maradéktalanul boldoggá azt,akit szeretek,akár minden kívánságát teljesítve is,ha én magam nem vagyok boldog.

Köszönöm a hozzászólásodat.
További szép estét.   :-)

Vicus
tantra-tanarno#192011-08-18 00:29:51
Válasz a(z) 18-es üzenetre:
Mit jelent a boldogság?
Mitől lesz boldog egy ember?
Talán mert fergeteges szexuális kalandja volt egy vad, érzéki, felülmúlhatatlan, izzó puncijú nővel?
Ez a boldogság? Mer valami erőltetett erotikával lázba jön a kedves.
Hol van a gyengédségre is kellően reagáló FÉRFI?
Márpedig, akkor elég az egyszerű szerelem, szeretkezés. 

A testünk vágya jelenti a boldogságunkat? 
Ki mondható boldognak? Az aki követel? Vagy az aki ad?
Aki mindig csak elégedetlen és követel és behajtja neki járó dolgokat, az nem boldog, annak nincs értékítélete. 
Hamis boldogságát miért viseljem el?
szaffy#182011-08-18 00:00:26
Válasz a(z) 15-es üzenetre:
Kedves Simike!  :-)
Neked egy ajándékot hoztam kedvenc íróm Márai Sándor a gyertyák csonkig égnek című könyvéből.
" Mi a hűség,mit várunk el attól,akit szeretünk?Mikor hűséget követelünk,akarjuk-e,hogy a másik boldog legyen?S ha hűség finom rabságában nem lehet boldog,szeretjük-e azt,akitől hűséget követelünk?
S ha nem szeretjük úgy a másikat,hogy boldoggá tesszük,van-e jogunk követelni valamit,hűséget vagy áldozatot."

A hűség a boldogság egyik formája.


Szerintem is fogas kérdés,ezért is tetszik ennyire a téma.
Jól megdolgoztatja a fogaskerekeket.
Örülök és köszönöm,hogy idetaláltál. 
Puszi
Vicus
  :-)
szaffy#172011-08-17 23:45:45
Válasz a(z) 14-es üzenetre:
Szia !
Üdvözlet neked is a fórumban.  :-)
szaffy#162011-08-17 23:41:00
Válasz a(z) 13-es üzenetre:
Szia Aga!  :-)
Azért a jog lényegén a mai napig vitáznak az okosok.A mai modern felfogással gyakran úgy is értelmezik,mint olyan valóságot,ami *nekem* megfelel,amit minden eszközzel követelhetek,akár ki is kényszeríthetek.Mi ugyanis úgy követelünk,hogy saját magunk semmilyen kötelezettséget nem vállalunk.Követelem a másik embertől a jogaim tiszteletben tartását,de közben totálisan kivonom magam minden kötelezettség alól.
A jog gyökere a szeretetben van.Ez pedig egyszerre áldozat és ajándék.   :-)
Tehát amikor jogot állítunk,egyszerre kötelezettséget is feltételezünk.
Ahhoz,hogy a jogaink jól működjenek,legelőször is szeretetre van szükség.
A szeretet az az elköteleződés,amely szerint a világ nem az *én*világom,hanem a *mi*világunk.
Ha pedig ki akarunk bújni a kötelezettségeink alól,életünk nem lesz más,mint állandó szorongás és a pillanatokba való menekülés.
Magányosan,elkülönülten csak követelek és sohasem adok.

Hiszem és érzem,hogy a maradék 10%-ba tartozom.

Üdvözlettel
Vicus
simi12#152011-08-17 21:30:07
Szia szaffy!
A kérdés nagyon jó, de nehéz rá válaszolni mert összetett dolog nagyon!  Ha valaki kikandikál egy kapcsoltból vagy ki is lép általában azért teszi mert nem boldog! Természetesen ezzel a párjának boldogtalanságot okozva, de milyen boldogság az? Biztos hogy boldogság az ha úgy és csak azért élnek melletünk mert hűséget fogadtak  és nem azért mert boldoggá tudjuk tenni a párunkat?  Vajon van jogunk egy életre magunkhoz láncolni valakit minden áron?
Az más kérdés, hogy mit hogy oldunk meg és mennyire maradunk emberségesek!
ember77#142011-08-17 20:59:53
Válasz a(z) 13-es üzenetre:
Ez mennyire igaz!!!1t értek.
agamennon#132011-08-17 18:07:18
Mint mindenhol az életben,it is elöjön a "jog"
Élni van jogom.Élni ugy hogy megfelejek a mások elvárásainak?Mert manapság ez a cél.És van hogy a "jogunk"feladjuk saját magunk, hogy ezzel másnak örömet,megnyugvást szerezzünk.Az emberek 90%-a csak magára gondol.(irtam egy tanulmányt)Nem néznek sem embert sem állatot saját önön céluk elérésének érekében. Ők ugy gondolják hogy jobb kapni,mint adni. Adni maximum pofont adnak.De azt nagyot.És sajnos ez a 90 százalék ott rejtözik mindnyájunkban.Csak nem mindig hozzuk felszinre.A becsület meg már régen elfeledett dolog lett.Talán a szabadságharc idelyén volt meg bennünk utoljára.Nem általánositani akarok,nem akarok megvádolni,vagy megbántani senkit,de mindenkiben ott rejtözik a becstelenség.Mélyen kell nézni magadba hogy megtaláld.És megfogod találni.(sajnos)Az álatokkal kapcsolatosan találtam egy  idézetett:
"Az állatoknak sokkal szebb lelkük van, mint nekünk. Sosem hazudnak."
szaffy#122011-08-17 15:49:26
Válasz a(z) 11-es üzenetre:
Üdvözlet a fórumban kedves Jocó,egyben köszönöm,hogy megtiszteltél hozzászólásoddal.   :-)
Hasonló gondolataink vannak.
Én azonban hiszem azt,hogy létezik a boldogság,a hűség a becsület és nagyon szépen megférnek egymás mellett.Különben mi értelme lenne az életnek?
Igaz,a mai értékrend átalakult,mindent rögtön akarunk,akár a másik eltaposásának árán is.Sokat hallom,hogy egyszer élünk,illetve éljünk a mának.
Az én olvasatomban azonban ez azt jelenti,hogy minden nap éljek úgy,hogy ha az a nap éppen az utolsó lenne az életemben,távozásom után senkiben ne hagyjak csalódást,nyomorúságot,haragot,bánatot.

A megtervezett dolgok általában nem úgy alakulnak,ahogy azt mi elképzeljük,talán éppen a csapongó,üres fantáziák elszabadulása miatt.
Spontanitás és megérzés pártján állok,az előre tervezgetésre nem vagyok alkalmas.

További szép napot.
Üdvözlettel
Vicus
szivarmand#112011-08-17 12:10:56
Szió!
Manapság nem létezik egyik sem,vagy csak nagyon kevesek számára.Leginkább tényleg párzó bakkecskékre hasonlitanak az emberek.Csapongó fantáziákat kergetnek,ézések nélkül csupán a pézsmaillatra koncentrálva.Sokszor még a másik érzéseit,vágyait sem figyelembe véve.S nezéz is olyan párt találni akivel azért szeretkezünk mert élméneket adunk s kapunk,s nem csak azért mert adva van a lehetőség.Utálom a megtervezett,azért jöttünk össze dolgokat.
           üdv Joco
szaffy#102011-08-13 18:59:37
Válasz a(z) 9-es üzenetre:
Szia Niky.  :-)
Szívből üdvözöllek a fórumban.   :-)
Köszönöm a dicséretet,de ez a téma méltatlanul elhagyatott volt,én pedig újraindítottam azzal a céllal,hogy tanuljunk,épüljünk,formálódjunk a hozzászólások által.
Ha majd úgy érzed,tudsz és akarsz is beszélni a tapasztalataidról,örömmel olvasnánk.

Neked is nagyon szép hétvégét kívánok.  :-)

Vicus
jade#92011-08-13 14:23:51
Válasz a(z) 4-es üzenetre:

Szia!

A téma nagyon jó...tudnék hozzászólni...de sztem talán jobb ha nem teszem! :-)

Szép 7végét mindenkinek :-)

Niky .)
szaffy#82011-08-13 13:18:06
Válasz a(z) 7-es üzenetre:
Vegetálás nem méltó hozzád!  :-)
Inkább feküdj rá a hullámokra,aztán ússz egy másik szigetre.  :-D
Én már ott vagyok és várlak.  :-P
Puszi
bosszancs#72011-08-13 13:13:36
Válasz a(z) 6-es üzenetre:
Itt sajnos nincs mit menteni :-D
Nem kell a mentő őv se :-P
Semmi értelme,tudod mikor becsapják a másikat onnan nincs kiút :-O
Legalábbis én így érzem :-(
Vegetálni meg nem fogok :-D
Habár most épp azt teszem :-D
Ilyen az élet :-D   ;-)
szaffy#62011-08-13 13:07:57
Válasz a(z) 5-es üzenetre:
Olyan egyszerű lenne,ha nem lenne az a bizonyos *de*.
Természetes a reakciód,s gondolom már bedobtátok párszor a mentőöveket is.
Tulajdonképpen teljesen mindegy lassan süllyed a hajó,vagy gyorsan,a végeredmény akkor is borítékolható.
Csak az a kérdés Boszim,hogy megmentsük-e úgy magunkat,hogy közben a másikat hagyjuk megfulladni,vagy közösen éljük túl.
Még mindig ott egy lakatlan szigetre jutás lehetősége,ahol minden átértékelődhet,aztán etethetjük egymást újra a "mennyei mannával".  :-D
Tedd azt,amit érzel és helyesnek gondolsz.  
Puszi
Vicus
bosszancs#52011-08-13 12:55:28
Válasz a(z) 4-es üzenetre:

Világos amit írsz de... S itt van az a makacs de :-)
Bevallom a mi kapcsolatunk kihűlő félben van :-( Sok minden közrejátszik benne :-O
S igenis érzem magam még annyira nőnek mint bárki más is :-) S miért ne lehetne nekem is jobb egy kicsit??
S ha megtalálom azt akit keresek igenis mindent megteszek,hogy más legyen mint az eddigiek :-P
Nektek is szép hétvégét :-)
boszi
szaffy#42011-08-13 11:05:38
Válasz a(z) 3-es üzenetre: Szia Boszi   :-)
Valóban,eljöhet az a pillanat,amikor egy kapcsolat kezd kihűlni.De a becsület azt diktálja,hogy őszinték legyünk önmagunkhoz és társunkhoz is.Ez talán nehéznek tűnik,de sokkal korrektebb,mintha szó nélkül odébbállnánk.Vagy ami még rosszabb,becsapjuk azt,aki addig annyira fontos volt nekünk.
Mindenki önálló személyiség,szabad akarattal.Éppen ezért a választás jogától sem magunkat sem társunkat nem szerencsés megfosztani.
Köszönöm hozzászólásodat,szép hétvégét kívánok.   :-)
Puszi
Vicus
bosszancs#32011-08-12 21:09:03
Nem minden esetben a boldogtalanság az ára :-)
Vannak olyan kapcsolatok amikor kihül az egymás iránti szeretet/szerelem s valami új fele nyit az a fél akinek elege van a kapcsolatban. Ez vajon miért rossz?? :-O
A jog az más kérdés :-O
Lehet jobb ez így mindenkinek :-)
Nem tudni de inkább nyitni kell mint befásulni. 
Ez saját vélemény,vagy igaz vagy nem :-)
szaffy#22011-08-04 09:54:28
Üdvözlet a fórumban.  :-) 
Ha ti is "agyaltatok"már ezeken a kérdéseken,kedvetek és időtök is van a hozzászóláshoz,írjátok le véleményeteket.

Szép napot.
Szaffy
extraduci#12009-03-04 18:52:16
Nagyon jó a kérdés... és benne van a válasz is...
Amivel teljesen egyetértek.
Azért korcsosult el a Világ, mert más boldogtalansága árán akarnak egyesek boldogok lenni...
De miféle boldogság ez?

[1-60] [61-94]



Ajánlott szobák
#bdsm_szoba2860BDSM - extrém szexualitás

#bepo2000100Különösen perverz
Ajánlott szobák
#biszex_szoba96110Biszexuális vagy, be kell lépned!

#toecskoelj100jófej és dug6ó alkalmi vagyok

#dugjmegszegeden100love anal
Ajánlott szobák
#maszti_szoba730Eropolis hivatalos maszti szobája

#centrum_szoba500Belvárosi szexmentes csevegő
Ajánlott szobák
#homo_szoba6750Meleg férfiak egymás között

#zso06100wc-d lennék Dunántúli bi/meleg pervi ffiak
Ajánlott szobák
#hetero_szoba4040Heteroszexuális vadászterület, meleg és biszex mentes övezet.
Ajánlott szobák
#profi_csajok610Türelmi zónás csajok várnak

#profi_pasik300Türelmi zónás pasik várnak
Ajánlott szobák
#transz_szoba3031Transzszexuális csevegő

#cdfatime100GANGBANG








A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.