Simple vásárlói tájékoztató







Karcolatok

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > athene


Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


athene blogja


Karcolatok
Karcolatok... Ami bánt, ami örömet okoz, vagy csak ami simán foglalkoztat...


"Amikor szeretőm van"
#4 (2017-06-19 11:31:34)

Csak egy kis közvélemény kutatás, Hölgyeim és Uraim!

Kinek milyen érzés, vagy milyen érzés volt, amikor szeretője volt? Mi motivált? Mit kaptál meg, amit otthon nem? Számítottak-e az érzelmek, vagy csak a vadállatias ösztönök domináltak? Hogyan bukkantál rá az igazira?

Tehát nem külsős vélemények érdekelnek, és nem is a szerető szemszögéből. Azt majd talán egyszer máskor.

Most kizárólag a szeretőt "tartó" oldalra vagyok kíváncsi. Negatív felhang nélkül...

Meséljetek, fiúk, lányok! :)

43 hozzászólás |

Érzelmek
#3 (2017-06-18 12:40:40)

Azon gondolkodom, miért félnek egyesek az érzelmektől?

Nemrég a fórumon jött elő, de magamon is megtapasztaltam korábban. Még az egyik korábbi regisztrációmon ismertem meg egy férfit, akivel eleinte úgy tűnt a levelek alapján, hogy alakulhat belőle valami. Ő szakította meg a kapcsolatot, mert úgy érezte, többet akarok a szexnél...

Igen, valóban többet akarok, de nem úgy, ahogy ő gondolta.
Nem biovibrátort keresek. De nem is férjet, az már van, és ezen nem is kívánok változtatni.

Szeretőt keresek. Mindazzal, amit ez jelent. Nekem kell, hogy működjön a kémia, kell, hogy valaki jól "megdolgozzon".
Ugyanakkor külön öröm lenne kicsit újra szerelmesnek lenni. Érezni a vágyat, a rajongó pillantásokat, várni, mikor láthatom újra. Átélni a felfedezés varázsát, kicsit újraélni egy csodát...

Persze mindezt helyén kezelni... Jövőkép nélkül.

Tudom, sokan veszélyesnek tartják, mert mi van, ha valamelyik fél többet akar? Igen, akkor kell kulturáltan véget vetni, mert ha nem, akkor valakinek nagyon fog fájni (tudom, tapasztaltam...).

De mindaddig, amíg mindkét fél a helyén kezeli az érzelmeket, hiszem, vallom, hogy ez valami csodálatos érzés!
Nem, nem kell félni az érzelmektől! Nem kell attól tartani, hogy a másik, ha szerelmes lesz, egyből esküvőt akar! Vagyunk egy páran, akik ezt el tudjuk különíteni. :)

27 hozzászólás |

Dilemma
#2 (2017-06-17 03:50:49)

Vajon,  ha egy férfi vállaltan nős, miért okoz neki problémát, ha én sem vagyok független?  :o  

16 hozzászólás |

Hol kezdődik az igényesség?
#1 (2017-06-13 12:03:25)

A napokban jött elő a téma a fórumon, és bevallom, szíven ütött, számomra sértő volt.
De mivel a fórum témája más, nem akartam ott tovább offolni. Viszont azóta is foglalkoztat. Hiszen egyenesen a képembe lett vágva, hogy igénytelen vagyok.

Mindig is átlagos nőnek tartottam magam. 
De soha életemben nem szerettem a sminket, mindig is gyűlöltem a szoknyát.
Persze vannak helyzetek, ahol az illem megkívánja az elegáns megjelenést. Ilyenkor megteszem, ami tőlem telik, de alig várom, hogy hazaérjek, és lemossam a sminket, és ledobjam magamról a göncöt.

Persze, akinek ez tetszik, aki ebben érzi jól magát a hétköznapokban, az viselje!
De miért itt van meghúzva a határ? Miért igénytelen az, akinek az ízlésvilága nem ezzel egyezik?
Egyáltalán miért keverjük bele az ízlést az igényesség fogalmába?

A fórumon elhangzott: egy nőnek kötelessége kihoznia magából a lehető legtöbbet!
De kinek a szemszögéből? Miért kötelességem más ízlésének megfelelni? Mert ha nem, akkor igénytelen vagyok....

Akkor ilyen alapon az az igényes, aki Vivaldit hallgat, aki pedig Beethovent, az igénytelen?
Vagy aki operát néz, az rendben, aki musicalt, az igénytelen?
Az az okos, aki átlátja a pneumatikus rendszerek működését, aki pedig nem, az buta?

Hol a határ? Miért a mi ízlésünk a fokmérő? 

Ezen gondolkodom azóta is....

És maradok igénytelen. Mert nem vagyok hajlandó szoknyát felvenni, és továbbra sem sminkelem magam napi szinten.
És igen, továbbra is sajnálom az erre pazarolt időt, és továbbra is sajnálok 30-40 ezret kiadni egy magassarkúért...
Inkább veszek az árából egy sportcipőt, és egy acélbetétes bakancsot...

70 hozzászólás |

[1-4]


A blog RSS feedje.












A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.