Nyitott kapcsolat

Válasz a(z) 10. üzenetre:
Kedves ducicsaj!

Igen, most már tényleg bánom ezt a teret, és az ideje is megvan mióta. :( Eljött az a pillanat, amikor éreztem, hogy a nő többet akar, mint szex... Holott van férje, gyerekek, és jócskán idősebb a páromnál (Igen, én is idősebb vagyok. Viszont egyedülálló és nem kell egy válást végig élnem, hogy ez a kapcsolat működhessen.).
Együtt is keresgélünk párokat, de nagyon nehéz. Még ebben a világban is. Tehát nem az ellen vagyok, hogy szexel mással, hanem még mindig magamat tudom szajkózni. A nő személye ellen vagyok. 

Válasz a(z) 9. üzenetre:

Kedves Mónika!
A Tiétek csak egyoldalúan nyitott kapcsolat, amiről én nem nagyon tudok nyilatkozni, de nekem ez a felállás biztosan nem menne. Az én megítélésem szerint Te sem érzed így jól magad. Viszont, ha a párod erős vonzódást érez a másik nő iránt, akkor már hiába mondanád, hogy szakítsanak. Teret adtál valaminek, amit lehet, hogy megbántál. 
Látom az adatlapodon, hogy Te is keresel férfit. Majd, ha találsz, akkor derül ki, hogy a párodnál visszafelé is működik-e a nyitottság és, hogy elég erős-e a kapcsolatotok, ahhoz, hogy így is működjön.
Kívánom, hogy így legyen. :-)

Válasz a(z) 7. üzenetre:
Köszönöm.
Nos, megkérdezném Tőled :) Engedve van, csak épp a hölgy személye ellen van már kifogásom. Erről a párom is tud. 
Te mit tennél? Hagynád, hogy a továbbiakban is vele legyen, mert egy olyan világot nyitott meg neki a nő szexuálisan, ami vonzza, de mégis féltékeny vagyok, mert a másik nő részéről többet érzek már, mint pusztán szex...

Köszönöm előre is a válaszod. 

Sziasztok!

Köszönöm a véleményeket, van akiét kimondottan tudom értékelni, mert tényleg leírta, hogy valójában miről is szól ez az egész.
Saját bőrömön tapasztalom éppen a szépségét és egyben a kínját is :( 
Mi van akkor, amikor a párodban bízol, ésszel tudod és felfogod nincs értelme féltékenykedni, de mégis azt érzed, és itt teszem hozzá a másik nő miatt, hogy vmi bibi van a dologban. Nem tudok a másik nőben bízni, mert működik a hatodik érzékem... Lehet tényleg szerelem a részemről és féltem a kapcsolatom, vagy csak épp a másik nő szúrja a szemem, mert nem tartja be az íratlan szabályokat, hogy mi vonatkozik rá és mi nem?
Hozzá tenném még, hogy lenne lehetőségem nekem is félre dugni, de vhogy még nem éreztem rá késztetést. De sosem tudhatom mikor kívánok meg egy brassóit :)

Előre is köszönöm a további véleményeket.

üdv
monik

Válasz a(z) 5. üzenetre:
A blogodban én is kifejtett a témával kapcsolatban a véleményem. Hasonló volt az is a palacsintához. Imádhatom, szerethetem, kenhetek én arra naponta mást és mást, de akkor is csak palacsinta marad, ami egy idő után unalmas lesz. Megkívánunk néha egy egészen más ízvilágú marhapörköltet, amit meg is esszük és piszok jól esik. Aztán jöhet megint a palacsinta. :-)
Az utolsó mondatodban ott van a lényeg: nem mindenki alkalmas a nyitott kapcsolatra. 
Lehet tisztességtelennek nevezni a hozzánk hasonlókat, de inkább egy őszinte nyitott, mint egy hazugságokkal teli, álszent kapcsolat. Mert ugye mindenki azt hiszi, hogy csak az Ő párja nem megy félre....pedig dehogy nem. :-)

Szia!
Nyitott házasságban élünk a Férjemmel. Harmonikus kapcsolatunk van, mióta "változtatni" kényszerültünk állapotunkon. 
Tévedés ne essék: nem ebből kifolyólag lettünk "nyitottak". Igy tudunk működni. :)  :)  :) 

-És jól meg is vagyunk egymással, csak én vele 7 éve nyitott házasságban, 3 éve szeretői státuszban mással. :D 

"Istenit" vitatkoztunk már ezen az egyik blogbejegyzésem kapcsán is :)

Engedtessék meg nekem így már a legelején egy kis kötözködés ezzel a  mondattal kapcsolatban: "Nyíltan, érzelem mentesen, engedéllyel szexelni másokkal, nem csak a pároddal."
"engedéllyel szexelni másokkal" ? :o  :o 
Engedélyt a gyereknek adok, a beosztottamnak, a subomnak, meg a kutyámnak, de nem annak az embernek, akit társamnak tekintek. Szerintem...
És bár azt hiszem értem én, hogy hogy gondolod az érzelem mentességet, de szó szerint érzelemmentesen egy jó nagy xar a szex. Szerelem valóban nem kell hozzá, de érzések igenis kellenek.
A nyíltság pedig csak annyira nyílt, hogy a társam/párom érdeke és úgymond jóhíre se sérüljön. 

A nyitott kapcsolatot én úgy látom sokan félreértelmezik és úgy gondolják, hogy úgy jön létre, hogy na Józsi/Rózsi, ha már félrekúrtál, akkor nekem is lehet bosszúkúrni, de legalábbis nehogy már csak neked lehessen. Vagy közös "kényszer" alapján úgy döntenek együtt, de mégis külön élnek (pl a gyerekre szokták fogni többnyire). 

Szerintem a nyitott kapcsolat lényege nem az, hogy mindkét fél agyatlanul kefél/kefélhet minden következmény nélkül akivel a kedve szottyan, hanem elsősorban azt jelenti, hogy ha kedve van, vagy úgy érzi ezt most nem bírná kihagyni, akkor megteszi és pontosan tudja, hogy a társa nem fog emiatt kiakadni, hanem örül az örömének, de legalábbis nem lát benne semmi kivetnivalót. 
Tehát csak a lehetőség van szabadon hagyva a mással levésre, de nem kötelező, nem feltétlenül kell élni vele.

Két olyan (önmagát és egymást is jól ismerő) emberre van hozzá szükség, akik ebben a tekintetben azonos vérmérséklettel és életszemlélettel bírnak, különben csúnya sérülés lesz a vége. 

Válasz a(z) 1. üzenetre:

A palacsintát is számtalan formában lehet variálni ;)

Ettől függetlenül vannak olyan emberek, akik hűséges típusok, és vannak kalandozók. (Nem kérdés, hogy a türelmiben melyik oldalt képviselem  :vigyor: )

Ha szerelem, akkor eszébe sem jut mással szexelni az embernek.

Ha meg nem szerelem, akkor miért kell egymást "pár"-nak nevezni? Kinek hazudnak? Maguknak, a másiknak, a világnak?

Vagy kapcsolat, vagy nem... szerintem.

Szeretem a palacsintát :D 
De 40 évig azt enni?????? Azt hiszem megcsömörlenék tőle :D

Ti hogyan vélekedtek erről?