Feleség megosztása

Szép

Üdv!
Ez a téma foglalkoztat vagy 40 éve, a nemi érésem óta, kb, és mivel anno semmi irodalma nem volt, a felvilágosítás abból állt, papa-mama gyereket akar, akkor papa mijét hova teszi, kész...de hogy az jó, hát arról már szó sem volt. Így tehát, miközben benevelve ott volt bennem a tanult féltékenység, piszkálta a fantáziám, milyen lenne ha a kedvesem..a barátommal...Amibivalens, vagy csaknem tudathasadt dolog volt, aberrált, valami hasfelmetszőnek hittem maga, és ezért kezdtem el kutatni, mi a "baj" velem.
Hát meg lehet nyugodni, kiderült, én vagyok a normális, és az a nem normális állapot, ha valaki 50 éven keresztül az ösztönei, késztetései ellenére magára erőlteti a monogámiát, frusztráltan él, és folyamatos agymosással akarja megőrizni a szemellenzőt, nemis akarva tudni róla, mi kellene neki. Vagy kifele képmutatóan mindenki elvárja egymástól, de közben hazudik és csal. Rókafogta csuka módra egymást börtönbe zárni, gátolni egymást, egymástól megvonni azt, amire a természetünk hajtana, hát az sem épp a szerelem netovábbja, akit szeretek, miért venném el tőle, vonnám meg azt, amit más tud megadni, épp azért, mert másik? Ha van érdeklődés, és időm, elmesélem, milyenek is vagyunk valójában, és miért termnészetes ez.

Az nem baj . főleg ha te is !

Ha élvezi miért baj? 

Ha nincs féltékenység, akkor jó látni, hogy már farok is használja

Nem baj, izgató mindkét részről szerintem. Nálunk a párom ilyenkor mindig fel volt pörögve utána. Jobban kívánta a szexet

Miért lenne baj?! Teljesen normális... ????